Tudományos konferencia és kerekasztal-beszélgetés az 1956-os forradalom 70. évfordulója alkalmából az ELTE BTK Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszék és az ELTE BTK Történelem Segédtudományai Tanszék közös szervezésében, az MTA Agrártörténeti és Faluszociológiai Osztályközi Állandó Bizottság közreműködésével.
Az 1956-os forradalom budapesti eseményeiről ma már részletes ismeretekkel rendelkezünk, a vidéki közösségek szerepvállalása azonban kevésbé épült be a történelmi emlékezetbe. Pedig 1956 őszén országszerte népgyűléseket tartottak, leváltották a korábbi vezetőket, és új, demokratikusan választott testületeket hoztak létre. A helyi közösségek központi utasítás nélkül szervezték újjá saját életüket, gondoskodtak a közrendről és a közellátásról, valamint megfogalmazták politikai, gazdasági és társadalmi követeléseiket.
A konferencia célja, hogy bemutassa a vidéki társadalom önálló forradalmi szerepvállalását, és feltárja a vidéki Magyarország és a főváros közötti kapcsolatokat. A helyi kezdeményezések és az országos folyamatok együttes vizsgálata hozzájárulhat ahhoz, hogy 1956 története teljesebbé váljon, és a vidéki közösségek tapasztalatai is méltó helyet kapjanak a közös emlékezetben.
Program:
14.00-14.10: A konferencia megnyitása
I. szekció: A forradalom vidéki arcai: társadalmi konfliktusok és helyi hatalomváltások
14.10-14.40: Varga Zsuzsanna (ELTE BTK Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszék): A falvaknak is volt forradalmuk – Helyi hatalomváltás és közösségi önszerveződés 1956 őszén
14.40-15.00: Kis József (MNL BAZML): Miskolc a forradalomban
15.00-15.20: Farkas Péter (MNL SML): „Teremtsünk rendet a politikai és gazdasági életben!”. Tab, egy járási székhely története a forradalom és szabadságharc napjaiban
15.20-15.40: Gál Máté (MNL HML): Poroszló a forradalomban. Előzmények, események, megtorlás
15.40-16.00 – Kérdések és vita
16.00-16.30 – Kávészünet
II. szekció: A vidéki 1956 kutatásának jövője – Források, kutatási lehetőségek és új perspektívák
16.30-18.00: Kerekasztal-beszélgetés a további kutatási irányokról, a levéltári források digitalizálásáról, valamint a szakdolgozati és doktori kutatások lehetőségeiről.